Az ügyfél
Ezt a stratégiát ún. „white label” projekt keretében, egy ügynökségi partnerünkön keresztül, „névtelen” alvállalkozóként állítottuk össze. A piackutatást és stratégiát megrendelő cég szimulációkkal, digitális iker technológiával, PLC programozási szolgáltatásokkal, illetve mérnöki fejlesztéssel kívánt nemzetközi piacra lépni, pontosabban a külföldi paci helyzetet, szereplőket mérlegelve a legkisebb kockázatú tevékenységgel megjelenni.
A cél az volt, hogy a nemzetközi piaci körképet (iparági piackutatás 3 országban) megvizsgálva kiderüljön, hogy melyik az a szolgáltatás, illetve van-e olyan, amellyel érdemes az ügyfélnek kilépni a nemzetközi piacra, és ha igen, akkor a vizsgált területek közül melyikre. A kutatás prezentált eredményekit követően az ügyfél úgy döntött, szeretne stratégiát a piacralépéshez.
A Lagom Marketing Stratégia Kft. feladatai
Stratégia scope: Piacok és iparági trendek, működések felmérése. Ezt követően, miután az ügyfél a kutatás alapján látott lehetőséget, hogy három közül az egyik szolgáltatásával sikeresen piacra lépjen külföldön is, kidolgoztuk ennek lépéseit, illetve ezek sorrendjét.
Stratégia időkeret: A stratégiában lefektetett timeline a stratégiát követő egy évre szólt.
Stratégia jellege (a fent leírtakból következik): iparági kutatás, majd nemzetközi piacra lépés Magyarországon már sikeres szolgáltatással, szolgáltatásokkal.
Kutatás – Hogy zajlott és milyen eredményeket hozott?
Mindenek előtt, az ügyfél nem volt abban biztos, hogy érdemes-e nemzetközi piacra lépnie, ha igen, akkor melyik szolgáltatásával, milyen büdzsével számolhat a marketingtesztek során és mennyi idő szükséges, hogy a tesztek eredményt hozzanak. Első körben tehát a piacok megvizsgálása biztos volt, de az, hogy szükség lesz-e ezt követően stratégiára is, már nem.
A kutatásban a három létező és sikeresen vitt szolgáltatások szerinti lebontásban megvizsgáltuk a célpiacokat: a Semrush szoftver, a Mordor Intelligence, a Market Intelligence, a Google Trends és a Google Scholar adatbázisok/forrásgyűjtemények segítségével az Észak-Amerikai és a Nyugat-Európai piacokra fókuszáltunk, hiszen fontos szempont volt, hogy túl nagy időeltolódás és kulturális különbség ne legyen az ügyfél és a célpiac között. A kutatásból kinyert információ alapján az látszott, hogy az egyik szolgáltatás körül nagy mozgás mutatkozik, tömérdek tanulmány, konferencia, keresés található a tág témakörben, mégpedig a legkülönfélébb iparágakban, bányászattól a vasútépítésig.
A marketingstratégia elemei
Miután az már látszott, hogy érdemes lehet az egyik szolgáltatással a nemzetközi piacon megmutatkozni, el kellett dönteni, hogy mi lesz az az üzenet, amely kiemeli az ügyfelet. Négy fontos üzenetet állapítottunk meg a „belső” üzleti adottságokra és a piaci-iparági trendekre, valamint a versenytársakhoz képesti pozícióra való tekintettel.
Megnéztük, hogy egy-egy fontos üzenetet melyik platformon miként érdemes használni (pl. mit érdemes írott, mit vizuális kommunikációval szemléltetni). Ez után megvizsgáltuk, hogy az ügyfél célcsoportjában a döntéshozók és az ún „kapuemberek” miben különülnek el, kit milyen érvrendszerrel lehet jobban meggyőzni (pl. hol és milyen mélységben vonultassunk fel szakmai érveket, hol megtérüléssel kapcsolatos érveket).
Ezt követően megnéztük, hogy milyen és mennyi csoportra érdemes felbontani a célcsoportot aszerint, hogy hol jár a funnelben, illetve hogy milyen belépési pontok tartoznak az egyes állomásokhoz (pl. mely platformok, milyen típusú keresések és digitális viselkedés milyen szándékot feltételeznek).
Mindezek alapján megterveztük a marketingrendszert, amely tartalmazta a platformok közti kapcsolódási pontokat, a megfelelő üzeneteket a megfelelő pontokon, figyelembe véve a célcsoport iparági, valamint pozicionális (kapuember vagy döntéshozó) szegmentációját.
Ehhez terveztünk egy tesztelési/marketing KPI rendszert, amely eredményeit figyelve lépésről lépésre lehet nyomon követni a marketing gépezet eredményességét, és szükség esetén optimalizálni a működést.
A marketingrendszer egyes elemeinek felépítésére, stilisztikai és tartalmi megjelenésére elemenként állítottuk össze a fontos pontokat, kvázi brifeket: weboldal, e-mail, blog, YouTube, hirdetések (LinkedIn, Google), webinár.
Végül pedig összeállítottunk egy erőforrásigényeket és timeline-t tartalmazó dokumentumot is, amely alapján kezdetét vehette a megvalósítás.
