Számos esetben nem túl meglepőek a „legújabb ünnepi statisztikák” (év végén), főleg, ha az ember év közben is olvasgat közösségi média, tartalomfogyasztási szokások, generációs jellemzők, képernyő előtt töltött idő — és hasonló — témákban.
Most mégis sikerült összeszednünk jó néhány olyan adatot, amelyik, ha nem is „hajmeresztő”, de mindenesetre érdekes (szerintünk az érdekes sokkal jobb, mint a hajmeresztő). A közösségi média használatról szóló kutatás eredményeit a GWI adta ki. Jó böngészést közöttük!
Minél gazdagabb egy társadalom, annál kevesebbet lógnak a tagjai a közösségi médián?
Ha nem is ennyire egyszerű a képlet, mindenképpen sokatmondó, hogy mely országok lakosai töltik általánosságban a legtöbb és a legkevesebb időt a közösségi média csatornákon — sajnos Magyarországról nem készült külön adatsor (a cikkben az összes kép kattintható, nagyobb méretben is meg tudod nézni őket).
A külön-külön is vizsgált 48 ország adatai alapján messze a japánok töltik naponta a legkevesebb időt a képernyő előtt: mindössze átlag napi 50 percet. Európában Svájc (átlag napi 1 óra 28 perc) és Hollandia (átlag napi 1 óra 25 perc) áll a legjobban, de Japánt közvetlenül egy másik ázsiai ország követi, mégpedig Dél-Korea (átlag napi 1 óra 13 perc). A skála másik végpontján a Fülöp-szigetek áll, itt átlagosan napi 4 óra 8 percet töltenek az internetezők valamelyik social media platformon. A Fülöp-szigeteket Nigéria és Kolumbia követi (sorrendben, 3 óra 42 és 3 óra 41 perccel).
Hagyjuk, hogy mindenki levonja a számára kézenfekvő következtetéseket az adott ország társadalmi sajátosságai, szerkezete, jól-léte, gazdasága alapján.
Ezért használják a közösségi médiát (úgy általában)
A legnagyobb arányban a felhasználók a kapcsolattartást jelölik meg a közösségi média meglátogatásának okaként (48%-54%), a második leggyakoribb ok a „szabadidő kitöltése” (28%-43%). Az első okot a legnagyobb arányban a baby boomer generáció jelölte meg, a második okot pedig ők jelölték meg a legkisebb arányban. Minél idősebb valaki, annál kevésbé használja a platformokat celebek, influenszerek követésére, „csekkolására”. A FoMO és a már leélt idő között is fordított logika áll fent: leginkább a Z generációra jellemző, hogy a FoMO hajtja fel a platformokra, és a legkevésbé az 58+ korosztályra.
Úgy tűnik, minél több időt tölt el valaki a social media platformokon, és minél több platformon van jelen, annál könnyebben alakulhat ki az az illúzió, hogy bármiből is kimaradhat, ha nincs jelen. Érdekes lesz megnézni 5 év múlva, hogy ezek az adatok hogyan alakulnak az idő előrehaladtával: mindig a legfiatalabb korosztályt jellemzi majd leginkább, vagy más faktorok is képbe kerülnek.
„AR”, vagy nem „AR”?
Kissé homályosan fogalmazva, azt olvashatjuk a publikációban, hogy 2020 óta „a világ különbözö részein” visszaesett a filterhasználat. Ezzel párhuzamban, 5-ből 1 felhasználó nem szeretne filterezett képeket látni a közösségi média használata közben, sem általa követett influenszerektől, sem pedig a brandektől. Ellenben, amikor pl. a MAC kozmetikai márka oldalakon, hirdetésekben „augmented reality” (AR) teszi lehetővé az online termékpróbát, azzal nincs gond, sőt, ezekben az esetekben az AR eredményes konvertáló eszköznek bizonyult.
Ezt a közösségi média trendet nagyon érdekes lesz figyelni: egyre több embert zavar majd az „augmented reality”? Egyre inkább a valóságosabbnak tűnő emberábrázolások hódítanak majd teret az „airbrushed” arcok helyett? (Mi nem titkoltan reméljük, hogy igen, hiszen a filterezés — és a fillerezés — rengeteg ember, különösen nők, mentális egészségét, egészséges önbecsülését fenyegeti.)
Ha tehát „I woke up like this” ferdítéseket látnak, azt egyre kevesebben kedvelik, viszont ha az AR valódi funkcióval bír, nem a valóság elfedésére, megtévesztésre használják (pl. az említett sminkmárka), azzal a felhasználóknak nincsen problémájuk.
Ki sopánkodik a legtöbbet azon, hogy mennyi időt tölt el közösségi média platfomokon?
A Z generáció aggódik a legtöbbet azon, hogy túl sok időt tölt a közösségi média platformokon. Nagyjából minden generáció egységesen (21%-24%) állítja, hogy kevesebb időt tölt a közösségi média platformokon, mint korábban.
Utóbbi adat csak akkor jön ki az összes platformokon eltöltött időt figyelembe véve , ha számos ember viszont több időt tölt el a közösségia média platformokon, mint korábban, hiszen a közösségi média platformokon eltöltött idő, az adatok alapján, nem csökkent a Covid karantén óta.
OK, ez egy kicsit tényleg sokkoló lesz: inkább online randi?
Majd’ 9 ezer megkérdezett online randiapp használótól jött az alábbi — kissé sokkoló — adat.
Úgy tűnik, hogy a randizók körében nő azoknak az aránya, akik online jobban érzik a kötődést, mint személyesen, valamint akik szívesebben is kommunikálnak online, mint szemtől szemben.
Ráadásul ez nem néhány százalék, hanem durván minden ötödik válaszadóra igaz volt.
Közösségi média és a „baby boomer” generáció
A „baby boomer” generáció (58-76 éves korcsoport) tagjai átlagosan 4,6 social media platformon vannak jelen.
Nahát! Ez minket azért egy kicsit meglepett, főleg, mivel közülünk, a Millenniál generáció tagjaiként, senki nem birtokol ennyi közösségi média accountot. A baby boomerek a legnagyobb arányban a Facebookon és Instagramon képviseltetik magukat, ezt követi a Twitter, Pinterest, Linkedin, TikTok (nagyjából osztott harmadik helyen), a Snapchat és a Reddit platformjai pedig a legkevésbé használtak ebben a korcsoportban az adatok alapján.
Mindennek megvan a maga helye
Szórakoztatásra a TikTok és a Reddit, saját posztokhoz Instagram és Snapchat, brandekről való információszerzésre Pinterest, nagyvilággal kapcsolatos információgyűjtsére LinkedIn és Twitter, családdal való kapcsolattartásra Messenger/Facebook.
Ahogy látszik az adatokból, minden platformnak megvan a maga profilja. Másért látogatnak el a felhasználók a különböző csatornákra, más viselkedések jellemzik őket, más motiváció hajtja, más ingereket akarnak gyűjteni.
Tartalommorzsák, vagy jöhet a lakoma?
A rövid videós tartalmak hasítanak, de a hosszú kontenteket is szívesen fogyasztja a Z generáció.
Nyilván akkor, ha azokat arra érdemesnek találják. Szintén érdekes adat, hogy 4-ből 1 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy havonta legalább egy marketing/brand célú, pár másodpercnél hosszabb videóhirdetést végignéz (mindig érdemes figyelembe venni a hasonló adatoknál, hogy az önbevallás nem mindig fedi teljesen a valóságot — az ember általában nem vezet statisztikákat a saját viselkedéséről, pláne nem arról, hogy hány reklámvideót nézett végig az elmúlt 12 hónapban havi átlagban).
Hírfogyasztás és közösségi média — több érdekesség is kijött
A Twitter népszerű hír-előszűrő a Z gen tagjai között, még akkor is, ha a tradicionális közösségi média csatornákat (bizony, már itt is egyre többször használják a „tradicionális” szót) általában az idősebb korosztályokkal kapcsolják össze fejben.
A Z generáció 36%-kal szívesebben szabja magára, hogy milyen híreket akar látni, mint más korosztályok. Az is fontos számukra, hogy kitől hallják, milyen szűrőn keresztül: a mainstream média helyett inkább influenszerektől tájékozódnak.
„Szuperappok” piaca: a nyugat szeretné Kínát utánozni
Centralizált megoldások — ez a két szó jellemzi a leginkább a kínai piacon a közösségi médiát. Az ország lakosai a leginkább „super app” néven emlegetett appokat használják, amelyek rengeteg funkciót egyesítenek magukban, beleértve a vásárlásokat is — és a kínai felhasználók valóban sokszor élnek az in-app vásárlások lehetőségével. A nyugati tech cégek, appok, nagyon igyekeznek, hogy hasonló összetettséggel legyenek képesek kiszolgálni (vagy inkább megtartani) a felhasználóikat.
Az adatok alapján a WeChat szuperapp legfőbb felhasználói táborát az idősebb korosztály (58+) és a vidéki, nem nagyvárosokban élő lakosság alkotja. A WeChat népszerűsége a legnagyobb, ezt követi a TikTok és a Tencent QQ, Baidu Tieba.
Ez végül több let, mint 10. Reméljük, hogy volt, amit hasznosnak, vagy érdekesnek — na jó, talán még hajmeresztőnek is — találtál. Ha új piacra lépés van tervben, mindig érdemes inspirációként hasonló adatokat, statisztikákat keresni, lehetőleg regionális lebontásban, mielőtt a mélyebb tervezésbe fejest ugranánk.
